Kedves barátaimtól kapok rendszeres megjegyzéseket írásaimról, illetve kiegészítéseket, amit bele lehet kapcsolni gondolataim sorába. Mindezért nagyon hálás vagyok nekik. Hiába vagyok már majdnem aktív nyugdíjas korú, azt az elvet vallom én is, hogy a jó pap is holtáig tanul.
De valami bibi lehet, amiért mások ritkán adnak hangot véleményükről. Most vagy az van, hogy érdektelenségeket írok, de azt meg kapásból megcáfolja a Google Analytics követőprogram, ahol látom, hogy sokan vissza-visszatérnek blogomhoz. Akkor, pedig nem lehet zöldség, amikről irkálok. Vagy összeadják gondolataimat a megjegyzésekkel, és a felvetett témával már egyetértenek. Ez lehet, igen is meg nem is. Az nem lehet, hogy mindig, mindenben azonos legyen a véleményünk. Vagy van más, általam ismeretlen ok, ami miatt hallgatnak? Lehetséges oka, amiért csendben vannak, hogy nem találnak méltónak arra, hogy megosszák velem véleményüket. Lehet, hogy majd akkor nyílnak meg, amikor olyat írok le, ami már kiveri náluk a biztosítékot. Vagy azon az elven vannak, hogy azzal, hogy ez a pasas ugat, attól még nem lesz olcsóbb a kenyér, nem lesz változás.
De igen, csak nagyon, de nagyon sok időnek el kell telnie, hogy az a pillangó-effektus*, amit én indítottam el szövegelésemmel, éreztetni fogja hatását. Ha sokan ugatunk, ezt a hatást jobban felerősíti, meggyorsítja. Nekem az a meggyőződésem, hogy ettől változni fog a világ. Mert minden mindennel összefügg, amit cselekszünk, az meg fogja változtatni a jövőt. Ha nem teszünk semmit, még az is. De akkor már inkább tevőlegesen tegyünk érte. Remélhetőleg nem fogunk rosszat művelni.
*A pillangó-effektus elmélet szerint, ha egy pillangó megrebbenti szárnyát bárhol a világon, az akár tornádót is gerjeszthet attól több ezer kilométerre is.
2010. ápr. 28.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A havi legtöbbet látogatottak, de nem biztos, hogy a legjobbak is. Top 10
-
Joe bácsi a Kiss lányokról írt blogja adja apropóját bejegyzésemnek. A Kiss lányok judo mérkőzéseiről irt benne, való igaz, nagyon ügyesek...
-
Ne tévesszen meg senkit a cím, mert mást is takar, a kapitalizmussal is kapcsolatos. De amit a cím alapján gondolt először a cikkről, arra...
-
Abbahagyom egy időre, lehet örökre az „ész” osztást, mert értelmét nem látom erőfeszítéseimnek. Lebegtetem visszatértemet, mert bármennyire ...
-
Egy önvizsgálat eredményét teszem publikussá azzal a nem titkolt céllal, hogy mások is profitáljanak belőle. Az a fixa ideám, hogy jobbá teg...
-
Hogy ki ő? Blogger. Aki az internetes világban, legalábbis nálunk, egyik bejegyzésével rövid idő alatt nagyon nagy népszerűséget tudhatott ...
-
Illusztráció Kezdem megérteni, hogy miért nem értem világunkat. Fejet kell hajtanom fiam előtt, aki arra kért, hogy ne is igyekezek megérte...
-
Olvasom a szerencsétlen Szita Bence brutális meggyilkolásával kapcsolatos hozzászólásokat. A megnyilvánulások megrettentenek és a jelens...
-
Morgolódunk a katonai kiadások kapcsán de azt el kell fogadnunk, hogy ennek a szükséges rossznak is van jó hozadéka. Mint például az egyik,...
-
Bajom van a világgal. Nem megy semmi sem úgy, ahogyan az ideális ( ha nem is ideális, de legalább jó) lenne. Az okára a válasz egyszerű is...
-
A TV2 Tényekben látott egyik riportfilm inspirációjaként íródott ez a cikk. Nem csak nekem, az egészségügyben oly sokat járatós érdekeltnek,...

Az emberek nagy része csak olvasni szereti az ilyen tartalmú cikkeket és bejegyzéseket, ritkán szólnak hozzá, főleg egy blogban. Nálam is mindig ugyanazok reagálnak, ritkán van egy-egy külön reakció. Örülnék, örülnénk neki, ha több lenne a válasz az írásainkra, de így is jó. Nem panaszkodom, hiszen sokan olvasnak, ez is egyfajta vélemény.... :D
VálaszTörlésNem mindenki szeret megnyilatkozni nyilvánosan, pláne nem névvel. Tartanak mások reakcióitól. Tudom, mert ismerem az érzést. Van ebben egy jó adag rossz beidegződés is. Egyszer elmúlik!
VálaszTörlés