2010. ápr. 17.

A MUNKA BECSÜLETE

Ez a blog egy elég terjedelmes megjegyzés Barátomnak MJ-nek Vannak című bejegyzésére. Nem vagyok szakértő, csak megfigyelésem alapján van véleményem a jelenségről. A látottak oka elégé összetett, és régről keltezhető. Hogy teljesen érthető legyen a nem épen autentikus szövegelésem, vissza kell mennem, az un. szocialista munkaerkölcshöz, ami miatt nem dolgoztak, csak dolgozgattak.

Lehetséges, hogy a sárgamellényes parkfenntartóknál még nem történt meg a rendszerváltás? Az akkori mentalitás annyira beleivódhatott a fejekbe, hogy azóta sem tisztult ki? Lehetséges. Aki nap nap után, becsülettel végzett ilyen munkát az tudja, hogy milyen kimerítő, és fárasztó. Fizikailag kicsavarja, öregkorára tönkreteszi szervezetét. A sok legyezéstől tönkre megy a keze, könyöke, a hidegtől az izületei, meg más egyéb alkatrészei, rövidrezárva az egészsége. Mit kap érte. Erkölcsi és anyagi megbecsülést.

Ja a Holdban. Mert itt a Földön ugyan nem. Egy idő után belefásul a hiábavaló munkában, mert amit ma szépen helyrepofozott, azt másnap reggelre tönkretették, vagy ha másnapra nem, de harmadnapra biztos. Az arra való hivatkozásra, hogy hatékonyabbá kell tenni a gazdaságosságot, a fejesek leminősítették a szakmunkát. A szakmunkásokkal végeztettek segédmunkát, és a fizetésük is egy idő után segédmunkásokéval majdnem azonos mértékű lett. Egy idő után a szakemberek nem bírták cérnával ezt az egy kalap alá vételt, és annak, hogy nem látták értelmét munkájuknak, leléptek, vagy aki mégis megmaradt, az megalkudott, átavanzsált. Hiánypótlásra nem szakmunkásokat vettek fel, munkáltatónak nem is volt ilyen szándéka, hanem a minimálbérrel is megelégedő segéderőt. Mindenféle machinációval inkább a szakiparimunkát igénylő feladatokat építették le, magyarul züllesztették le a munkavállalók szintjére. Tehát magasan kvalifikált, igényes a munka becsületét, az elvégzett munkából adódó sikerélményét fontosnak érző munkaerőről szó sem lehetett. Maradtak olyanok, finoman kifejezve, akik már nem ilyen igényesek.
Nem kap megfelelő megbecsülést a kétkezi munka, erről már morgolódtam a Nyugdíjemelés című bejegyzésemben

Minden bajnak a forrása, legfőbb oka, a pénzhiány.

3 megjegyzés:

  1. Kezdik felismerni a szakképzés szükségességét, nemrég olvastam róla. Igazad van.
    Amiről írtam még annyit, "Az út a munkához" program keretében segély helyett dolgoznak. Illetve: nem dolgoznak, de bérért!

    VálaszTörlés
  2. Kedvellek, de ellenkezem Veled. :)
    Szerintem...
    a "sárgamellényes parkfenntartók" között is volt rendszerváltás. Viszont megváltozott a világ.
    A többiben, egyet értek. Csak az aluliskolázottak vállalják ezt a munkát. Aki szakképzett, az a munkavezető. Aki végzi, az iskolázatlan, olcsóbb munkaerő. Ők, nem a szakma szeretetéből teszik, hanem kényszerből.

    Pár hete történt, hogy egy kertészként végzett ismerősöm, aki gyorsétterembe kényszerült átmenetileg (több év), végre a szakmájában elhelyezkedett. Egy helyi faiskolában, cserjékkel és egynyári palántákkal foglalkozhat. Mindig erre vágyott. Viszont nem vállalta a mai körülmények között a köztéri munkát. Nem azért, mert lány, nem azért mert sokan láthatják és nem azért mert sárgamellény...

    VálaszTörlés
  3. A szakképzés szükséges, egyes hiányszakmák megszerzését anyagiakkal ösztönzik, erről én is hallottam.

    Valamit félre, vagy nem érthettem. Vagy egyszerűen félreértettem. A sárgamellényesek, a segély helyett dolgoztak.(volna)
    Az nagyon helyes, ha nem értesz velem egyet, azt szóvá teszed. El is várom. Én néha elbeszélek, mint egy nagy beteg, kontroll kell, ami helyre tesz. Hajlamos vagyok arra, hogy hülye gondolatokat csiholják ki, jobb sorsra érdemes agyamból.
    Nagyon restelem magamat, de az utolsó mondatodat nem értem és ezért folytatni sem tudom.

    VálaszTörlés

A havi legtöbbet látogatottak, de nem biztos, hogy a legjobbak is. Top 10