BÖLCSESSÉG?

Valahol olvastam, talán a neten, az öregség egyik jó hozadéka az, hogy bölcsebbek leszünk. Az egyik a kettő közül,  sok ugyan nem lehet, mert nekem csak még egy jut az eszembe, és ez az, hogy felhőtlenül lehet szeretni az unokákat. Ezt csak elméleti síkon tudom elképzelni, mert nem lévén még gyermekeimnek utóda. Majd ha megtörténik, amit már várok, lehet, hogy a szülői aggodalmaskodás felülírja jelenlegi véleményemet. De nem emiatt íródott ez a bejegyzés, bár ez az unoka dolog is megérdemelne egyet.

Kétségeim vannak azzal a megállapítással, hogy az öregeknek jó, hogy bölcsebbek lesznek. Az idősebbeknek már van annyi testi nyavalyájuk, hogy emiatt bőven meg vannak áldva kínokkal. Plusz erre rájön még a tehetetlenségük lelki terhének kínja is. Ami abból adódik, hogy ők látják azokat a buktatókat, amiket gyermekeiknek, unokáiknak le kellene küzdeni, de azok ezt a fiatalság vaksága miatt nem veszik észre. Óvó, figyelmeztető szavaik keveseknél direktben igen, egy részénél indirektben talán, de a nagy többségnél abszolút nem érnek célt.

Ők ugyan nem hivatásos jósok, de jobban érzékelik, sejthetik a jövőt, mint akkár egy középkorú. Amit látnak az nem éppen rózsás. Szembesülhetnek erőfeszítéseik eddigi hiábavalóságával. Az ennek tudata, és a jövőbe látó lelki varázstükör képe szomorúsággal tölti el őket.

Sajnos egyre több fiatal tapasztalja meg az élet kegyetlen élét, ami őket is idő előtt koravéné, pesszimistává teszi. De ehhez az állapothoz bölcsesség nem párosul. Talán jobb is, mert akkor még az a maradék életkedvük is elmenne, ami a korai sorscsapások után megmaradt nekik.

Valami gikszer lehet elmélkedésemben, mert akkor miért van az, hogy mindenkori generáció kihalása után a következő társaság mindezen szomorú jóslatok ellenére, felépíti maga kis életét, világát, és az életkoruk előrehaladtával eljutnak ugyanolyan pesszimista állapothoz, mint amihez a „bölcs” elődeik is eljutottak.

Na most melyik csoport teszi jól, aki hallgat az öregekre, avagy az, amelyik megy a saját feje után? Én megöregedtem, de „bölcsebb” nem lettem, mert akkor tudnám a választ. Mivel nem tudom, ezért feldobom a labdát, és kérem, üsse le valaki!