Lehet kiszúrtam magammal, mert engedtem Lacinak és a késői ebéd után szundítottam egyet. Az éjszakai alvásomnak valószínűleg annyi. Mertem, mert tegnap délután is, a melegre tekintettel horpasztottam egy órácskát, és este kilenckor már nem láttam az álmosságtól. Ma kicsit ráhúztam, és egy órát megdupláztam. Lehetséges, hogy besokalltam.
Egy hete még este fürdésnél a fagyosabbaknak elkelt a fűtés. A kintléthez téli sapka dukált. Most meg itt a kánikula. Ma napközben Fehérváron voltam a bratyómmal, tisztára nyári feelingem volt a meleg miatt. Mit csodálkozom ezen, hisz a naptár szerint itt a meteorológiai nyár. Csodálkozni csak a hirtelen drasztikus változások lehet. A gyerekkoromban is volt olyan, hogy nyáron, máról holnapra hideg, majd rekkenő forróság váltakozott. Ezt a hőmérsékletváltást nem éreztük meg ennyire, mint most. Nemcsak azért érezzük sarkítva, mert megöregedtünk, hanem, változik az idöjárás is. Mintha lecsusznánk a mediterrán zónába. De csak nyáron. Idén télen északabbra húzódtunk. Ezen a télen elég sokszor volt farkasordító hideg, meg annyi hó, hogy a vállam lehetséges, hogy ennek köszönheti a mostani állandó fájdalmát. Mármint annak a kevéske „legyezésnek”, amit gyehenna állapotom megengedett. Emlékezzünk rá voltak az idei előtt kimondottan enyhen teleink, minek a bukszánk, meg a növények áttelelő állati kártevői örültek piszkosul.
A megváltozott időjárási viszonyok miatt át kellene venni a mediterrán életstílus egyik jellegzetességét, a délutáni sziesztát. Csak a bérrabszolgákat tartó munkáltatok hogy mit szólnának hozzá, azt érdekes lenne tudni.
Állítólag nagyon jó hatással van a szervezetre délutáni szunyókálás. Tervezem, hogy én is felveszem ezt a szokást, csak az időveszteséget sajnálom. Apai nagyanyám szokta mondani, ami rímmel az előző mondatra: aki sokat alszik, keveset él. Halálakor bebizonyosodott igaza. Ő nem szokott aludni napközben, meg is érte a 95. életévét.
Én is sajnálom rá az időt.
VálaszTörlés