2010. jún. 16.

NEM SZERETEM, HA IGAZAM VAN


  • Egyébiránt mindenben igazad van!
  • Teljesen igazat adok neked!
  • Megnevezted a megoldást!
  • Bizony igazságod vagyon
  • Így valahogy.
  • Sok igazság van abban, amit mondtál
Néhány kiragadott mondat a megjegyzésekből, amit blogjaimra reflektáltak.
Ezeknek a mondatoknak szerzői rendszeresen olvassák bejegyzéseimet. Hízelgő lenne rám nézve de, én már ilyen ultra elégedetlenkedő alak vagyok, mert még ennek sem tudok örülni . Annak örülnék igazán, ha általában ilyen válaszokat látnék.
  • Egyébiránt semmiben nincs igazad!
  • Nem adok igazat neked!
  • Hibás ez a megoldás!
  • Bizony igazságod nincs.
  • Így ugyan nem.
  • Semmi igazság sincs abban, amit mondtál.

Sok globális, az élethez kapcsolódó problémákkal foglalkoztam blogjaimban, melyek végkicsengése az, amit ígérek utoljára hangoztatók: a világ dögrováson van. Szerintem nagyon úgy néz ki, az emberi tevékenység hatása Föld bolygó romlására olyan, mint maga az egyéni emberi lét. Csak sokkal hosszabb idő intervallumot kell a bolygónk esetén figyelembe venni. Nem hiszem, hogy ezzel korszakalkotó felfedezést tettem. Erre rájött már más is. Ahogy az emberi élet betegségekkel küzd, és a végkifejletet csak elodázni lehet, ezzel bolygónk is ugyanúgy van. Nem tudjuk semmiféle globális manőverrel megállítani a bolygónk ökoszisztémájának pusztulását. Bele kell törődni, fejet kell hajtani, el kell fogadni az elkerülhetetlent. A madáchi értelmezés szerint ember életének értelme a küzdés maga, de manapság az én szemszögemből már így módosítanám az egyénnek, hogy élvezd az életet, ameddig csak lehet, ameddig csak tudod. (Hogy miért merek beleugatni, felülvizsgálni, módosítani nagy emberek következtetésein, csak. Bővebben, merem, mert nagykorú vagyok és már elengedett kézzel megülöm a bilit.)Azért nyugodtság van, mert az életet kipusztíthatjuk a Földről, de azért magát a Földet, mint bolygót nem tudjuk elpusztítani. (Remélem.) Egyszer majd elpusztul az is, atomjaira hull, de az már mi nem érjük meg. Az a mi szerencsénk. Azt szeretném, ha a feljebb látható, vagy hozzájuk hasonló, ellenkező reflektálásokat kapnék erre a bejegyzésemre.

4 megjegyzés:

  1. Akkor inkább nem mondok semmit... se ezt, se azt!

    VálaszTörlés
  2. Nem tudjuk, de tudhatnánk!
    Akkor, ha az ember -önző módon- nem csak a saját életével számolna, azzal a néhány évtizeddel. Az emberiség élete, nem az ő gondja! Sem most, sem később!
    Ez alól csak onnét származnak kivételek, kik kis cselekedeteikkel nem tudják megváltoztatni a nagy egészet. Csak szeretnék!
    Megállítható lenne. Még! De meddig?

    VálaszTörlés
  3. Nincs igazad!
    Ezzel kétszresen elégedett lehetsz.
    1., A cím alapján a kedvedre tettem, mert nem szereted, ha igazat adnak. Nem adtam.
    2., Abban sem adok igazat, hogy a világ dögrováson van. Az Emberiség lehet, de a világ azért kihever minket. A Földet fel tudnánk robbantani, de a többi megmaradna. És ha mégse robbantjuk, csak magunkat pusztítjuk ki, akkor a természet regenerálja önmagát, és kezdődik az evolúció elölről. Én régóta kérdezem sokaktól, hogy az Ember megérdemelte a Földet? Ez az emberiség, aki háborúban a fajtáját öli, a környezetet pusztítja, kicsiben, szomszédként kicseszik a másikkal, megérdemli az életet? Civilizáltak vagyunk? Intelligensek vagyunk? Néhányan igen, de az elenyésző a földi léthez képest. Mindegy, mi ezt a kis időt már kibírjuk, és élvezzük ki, amennyire lehet. Mert rövid.

    VálaszTörlés
  4. Rosszul fogalmaztam, a mi kis világunkra, a földi életre gondoltam, nem a világmindenségre. Azzal tisztában vagyok, hogy emberi tevékenységének azért nincs akkora hatása. Még jó, mert ha lenne, akkor az sem lenne biztonságban tőlünk.

    VálaszTörlés

A havi legtöbbet látogatottak, de nem biztos, hogy a legjobbak is. Top 10