2010. jún. 29.
LALI PAPI
Szerencsére a falusi viszonylatban még fontosabbak az emberi kapcsolatok, itt jobban odafigyelnek egymásra, mint a városban. Pedig a városi ember sem különbözik a falusiak szociális érzékenységétől, csak ő nem tudja a ridegebb városi körülmények miatt ezt kimutatni.(Hisz neki is falusi gyökerei vannak.) A városi ember a kapcsolati kultúrája miatt nem engedi olyan közelségbe magához a szomszédait, mint ahogy azt a falusi ember teszi.
Eleve egy város lakossága is sokkal nagyobb, ami nem add lehetőséget arra, hogy úgy ismerjék egymást az emberek, mint ahogy minálunk faluhelyen. Különösen olyan esetben amilyenbe vagyunk mi, mert a kicsi lélekszám miatt itt mindenki mindenkit ismer. Itt jobban tudják, látják másoknak nyűgjét-baját. Az én esetemben meg elég, ha rám néznek, mindjárt láthatóvá válik, hogy állapotomat mennyire tré. Sajnos sokszor rászorulók idegenek segítségére, aminek elfogadása abszolút nem zseníroz. Bizonyára abból adódik, hogy míg épp voltam önzetlenül én is segítettem azokon, kiknél látszott, hogy szükségük lenne egy harmadik kézre.
Ilyen önzetlen segítőkézre találtam Lali papi személyében. Polgári neve: Major Lajos. Az idősebbik, mert a fiát is így hívják, aki a szomszéd városban megbecsült autószerelő. Bár már bőven nyugdíjas korú, de munkabírásban felveheti a versenyt bármely fiatalabbal. A sok-sok év szakmai tapasztalata miatt akkora tudást halmozott fel, ami felér egy lakatosi bedekkerrel. Tudja szakmája minden csínját-bínját. Szerencsére szakmai bölcsességét fia és unokája révén tovább tudja adni az útókornak. Méltán mondhatom, hogy Ő a falu ezermestere, mert bárminemű rábízott vasas munkát elvégez, elsőosztályú minőségben. Ezért fordultam immár másodjára is hozzá, mert a rekum áthegesztését autogénnel eredetileg is Ő végezte, mind elfogadható árban és príma minőségben. Néhány változtatás volt szükséges elvégezni a prototípus jellegű járgányomon. Változtatni kellett a hajtás szögén. Túlságosan magasra kellett emelnem tekerő lábamat, ami miatt a combom minden egyes pedáltiprásnál kellemetlenül adjusztálta a pocakomat. Kényelmi szempontból két helyen módosítottunk az ülésen is. Ez által rekum most már valójában a személyes elvárásomnak megfelelő tökéletes háromkerekűvé vált. Az elvégzett munkát azzal a jelszóval nem engedte kifizetnem, hogy van magának elég baja. Önzetlenségét itt köszönöm meg azzal, hogy kikürtölöm a világba jó tettének hírét.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A havi legtöbbet látogatottak, de nem biztos, hogy a legjobbak is. Top 10
-
Illusztráció Kezdem megérteni, hogy miért nem értem világunkat. Fejet kell hajtanom fiam előtt, aki arra kért, hogy ne is igyekezek megérte...
-
Kedves barátaimtól kapok rendszeres megjegyzéseket írásaimról, illetve kiegészítéseket, amit bele lehet kapcsolni gondolataim sorába. Mindez...
-
Magyarországon (de a világon is) törvényesen a hatalom olyan trükkösen megpuccsolta a népet, hogy az istenadta észre sem vette. Magyarország...
-
Illusztráció Eléggé félelmetes az emberi agy, legalábbis az enyém, mert egy viszonylagos semleges látvány is elvonatkoztatott asszociációka...
-
Aki volt vagy sorozott, vagy hivatásos katonaember, az érti ezt a szlogent. Manapság ugyan már nincs sorkatonaság, de ott, ahol sok az össze...
-
Weboldalomról vettem kölcsön. Itt nagyobb képanyag található. Nem vettem figyelembe sokszor az útvonaltervezésnél azt, hogy hegyek is léte...
-
Az élet drága, de a vége még drágább. Tudom, hogy szembemegyek az árral, mikor ellenérzésemről adok bizonyságot a temetkezési költségekkel k...
-
Fiam szakmai orientáltsága kapcsán megint eszembe jutott egy olyan téma, amit talán értelmes dolog boncolni, mintegy hangosan gondolkodni ra...
-
Ahol én lakom, az egy szerencsés hely, mert magaslaton van. A víz itt csak lefelé tud folyni. A falut átszelő egyetlen vízfolyás még nem vad...
Igazán jó, hogy vannak még ilyen emberek!
VálaszTörlés