FÜSTÖLGÉS

Bár nem a nyári szezon velejárója, de némely renitens személy már most is azon spekulál, hogyan tudja még elviselhetetlenebbé tenni többi embertársa életét. Lehet, hogy nem szándékosan teszi, de tudatalattijában már most motoszkál. Amint beköszönt a jobb idő, a türelmetlen rendmániásoknak el jő a füstölés időszaka. Az őszre, a kertek letakarításának idejére volt jellemzőbb az esti kesernyés, orrfacsaró szagok terjengése. Már félek előre az elviselhetetlen hőségtől, amit nem csak nappal kell kibírni, hanem még késő este is, a becsukott ablakú lakásban.
A falak között megrekedt forró levegőt nem lehet enyhíteni a relatív esti hűsben az ablakok kitárásával, mert egyes eszementek ilyenkor bűzőrögtetik el a napközben összegyűjtött nedves kerti hulladékot. Érthetetlen számomra, miért nem úgy teszik ezt meg, hogy a lehető legkisebb kellemetlenséget okozzák vele. Nem este, mikor a lehűlő levegő miatt a füst is leszáll? Erre az a válasz, hogy este minden rendes szél megcsillapszik. Az óvatosság biztosítéka a szélcsend. Napközben is lehet normál szélben szabad placcon a kertben tüzelni, csak nem egy nagy boglyát kell meggyújtani, hanem több kissebet. Miért nem szárítják meg a napocskával a növényi maradványokat tüzelés előtt? Mert türelmetlenek. Akkor nem is füstölne a gaz és egyebek az égetés alatt. Abba meg semmi poén nem lenne, ha nem füstölhetne „kedvenc” szomszédjai orra alá. Nem valószínű, hogy stílusos legyek, füstölgésem célt ér, mert a rendszeres füstölőkről nem tudom elképzelni, hogy olvassák blogomat. Egy kicsi esélyt azért talán adnék, hogy eljut füleiek füleihez sirámom, mert talán gyermekük, unokájuk olvassák, és jobb belátásra térítik őket. Az is lehet anyukámnak nem lesz gondja az idősekre oly jellemző elégtelen folyadék bevitel miatt. A csuklás megállításának a legegyszerűbb módja, a víznek apró kortyolása. Jobb így higgadtan méltatlankodnom, mert azon melegében, ismerve vehemenciámat, a teraszról elbődülve, valószínűleg az egyenes ági felmenőinek tagjait illetném becsületsértően.

Minisztériumi rendelkezés van ugyan az aratási utáni tarlóégetések ellen, de ez a talaj elfertőzöttségére hivatkozva könnyűszerrel kijátszható. Meg is teszik. A országút mentén legfeljebb az autósok karamboloznak a füstöl. Ez is baj. De ez a kisebb, ha nincs személyi sérülés, meg ne adj isten halálos áldozat sem. A mezőkön nagyobb kár keletkezik, mint haszon. Rengeteg vadon élő állat elpusztul a tűzben. Tönkre megy a felső talajréteg flórája, hisz a hőhatására sterilizálódik. A létfontosságú mikroorganizmusok tömkelege vész el szerencsére nem örökre, mert egy idő után képes regenerálódni. Ha a következő évben nem égetnek itt ismételten tarlót. Az aratás utáni talajmunkálatoknál pár liter gázolaj spórolás csak a piromániás mezőgazdászok haszna. De hogy mennyi a kár? Azt nem számolják.

Vannak, akik anyagi haszonszerzés miatt, semmibe veszik embertársaik egészségének megóvását az által, hogy rendszerességgel ipari hulladékkal fűtenek. A kéményből kiáradó füst iszonyatosan büdös, de ez még hagyján, a műanyag égésekor felszabadultó vegyületek roncsolják az élő organizmusokat. Magyarán, lehet, hogy emiatt döglünk meg. A kertekre hulló pőrnye is tartalmazhat egészségkárósító anyagok, ami kimosódása után az itt termelt zöldség miatt a szervezetünkben landolhat.

Vannak szabályok nemcsak gaz elégetése, hanem a kazánban való tüzeléssel kapcsolatban is. Csak hát azokat az anyókák, apókák nem is ismerik, még ha ismernék is, nagyívben nem foglalkoznának vele. Van olyan szabály, amit nem is kell szabálykönyvbe rögzíteni, mert megfogalmazásához, és betartásához a józanész is elegendő. Sajnos egyszerűsége ellenére is vannak olyan IQ szegény emberek, akik még ezt sem tudják megfogalmazni, betartani meg pláne. Tekergésem során egy alkalommal láttam, hogy kalászban lévő árpamező mellett, valaki az árokban tüzelt. Le is falcoltam nyomban, mielőtt valami balhé nem lesz. Ilyen bénán nem tudtam volna mást tenni, ha baj van, mint ordítani. Bizonyára alapos indoka volt rá, ami miatt őrizetlenül hagyta. Bár attól tartók, nincs fontosabb indok a tűz felvigyázásánál. Mákja volt, mert a viszonylag nedves alapanyag miatt a tűz csak kicsi elánnal pörkölt. A vetés megmenekült, most. Szárazabb időben nem biztos, hogy a szerencse nem pártol-e el tőle. Ha leégeti a gabonamezőt, a tűzoltó, meg a rendőr nem csókol neki kezet elismerése jeleként. Sőt. A gazdáról már nem is beszélve. Arra nem is merek gondolni, hogy az eszement maga a gazda volt. Bár, ki tudja…