SZEMET SZÚRT

Volt egy titkos sejtésem, ami be is igazolódott, hogy a télen, a hidegben erőltetett vasúti árokbélelési munkának még nincs vége. Bár nagyon úgy nézett ki, hogy itt hagytak csapot-papot, leléptek örökre. A vasúti átjáróhoz ledepózott beton árokelemeket eltűntek. A munkálatok során beépítették őket, a maradékot, ha volt, elszállították biztonságos helyre, mert ebben az országban ellopnak mindent, lassan még azt is, ami le van betonozva.
Nemhogy a mozdíthatót. Még ha daruval, akkor is. Vagy mégis ellopták őket? Fuj, már megint rosszindulatú vagyok. Vajon miért?

A héten visszahozták a hibrid közlekedésű, kanalas rakodó masinájukat. Az átjárótól jobbra lévő árkot takarítja ki az évtizedek alatt összegyülemlődött ramatytól, és feltételezem, hogy készíti elő a helyet a beton árokelemek lerakásához. Mert ha nem készülne el a jobboldali vízlevezető árok, akkor az átereszcserének semmi értelme sem lenne. Ha elkészül ez a projekt, úgy ahogy én elképzelem, akkor az ebben a témában készült előző pamfletem negatív kicsengéséért elnézést kérek.

Ami szemet szúrt most az, hogy viszonylag egyszerű munkához három fizetett vasút dolgozót küldtek ki. Lehetséges, hogy biztonsági célzattal több ember kell üzemben lévő vasúti fővonalon elvégzendő munkák elvégzéséhez. Itt még a régi mentalitás szerint, egy dolgozik, minimum kettő nézi. Kell egy, aki irányítja a munkát, kell egy fő, aki biztosítja a pályát, hogy nehogy véletlenül vonat járjon arra, míg a gép a síneken tartózkodik. A gépkezelőt biztos nem kellene ösztökélni, hogy megismerje a menetrendet, még azt a csekélyke feladatot is ellátná, hogy beszóljon Iparra, most már jöhet a vonat, mert ő már letakarodott a sínről. Értelmes ember a gépkezelő, ha rábíztak ilyen drága masinát, nincs szüksége ispánra, hogy teljesítse feladatát. Ha még csak néznék az egyetlen effektíven ténykedő kollegájukat, azon talán nem is akadnék fent. De hála a kellemes melegfrontnak, a fűben heverésznek. Na azon már igen. Biztos volt más egyéb hasznos feladatuk is, csak azokat éppen nem láttam. Most az óra ötventől egészig járó pihenőidejüket töltik, naphosszat.