A régi pártállami időben bizonyos időközönként a felettes pártbizottság felé az alapszervezeti titkárnak a fennhatóságai alá tartozó alattvalóinak hangulatáról jelentést kellett küldenie. Hogy nem volt objektív az holtziher. Erősen púderozott volt, mert hiszen ki merte volna egy pártitkárnak megmondani őszinte véleményét.
Még ha tudomására is jutott volna a valóságos hangulat, feltételezem, nem merte volna azt egy az egyben azt közölni. De én merek hangulatom jelenlegi helyzetéről objektív tájékoztatást adni. Látom a politikusok ténykedéseit, melyből azt szűröm le, amit számtalanszor leírtam már mindenféle formában, hogy nem látják a valós helyzetet. Ugyanúgy el vannak tévedve, mint a pártállami nagyjaink. A hiba oka az lehet, hogy vagy a nomenklatúra alsó szélén tevékenykedő pártkatonák, hasonló okok miatt, mint hajdanában a párttitkárok, ők sem láthatnak a valós képet? Vagy első embereinknek olyan magasról rózsaszínű ködben látszik minden? Én itt alul, a legmelegebb nyárban is csak a szürke ködöt látom, ami köztudomású, a hangulatra rossz hatással van. Úgyhogy rosszul is érzem magam. De ezzel ki foglalkozik. Maximum a családom. Ugyanúgy megsínylik a politikusok vakságát, mint ahogy én is. Ők reálisan átérezhetik emiatti nyűgömet, hisz egy azon slamasztikában vagyunk. Egymást támogatva van remény, a remélhetően csak időszakos recesszió átvészelésére. Ilyen családi támogatásra lenne szükség a nagyobb távlatokban is, ha nem lenne az egyik emberi alapvető jellemvonás, az önzés. Lehet, sőt biztos, hogy ez a bejegyzés pesszimista hangvételű, mert realitáson nyugszik. Majd ha ez a recesszió megszűnik, és jobbra fordul életem, akkor majd derűsebben látom a világot. Ha egyáltalán megérem.
2010. júl. 12.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A havi legtöbbet látogatottak, de nem biztos, hogy a legjobbak is. Top 10
-
Abbahagyom egy időre, lehet örökre az „ész” osztást, mert értelmét nem látom erőfeszítéseimnek. Lebegtetem visszatértemet, mert bármennyire ...
-
Szerény véleményem szerint, nem. Momentán ez a téma jutott eszembe, csak úgy spontán beugrott, és nincs semmi apropója gondolatmenetemnek. ...
-
Illusztráció Kezdem megérteni, hogy miért nem értem világunkat. Fejet kell hajtanom fiam előtt, aki arra kért, hogy ne is igyekezek megérte...
-
Illusztráció Eléggé félelmetes az emberi agy, legalábbis az enyém, mert egy viszonylagos semleges látvány is elvonatkoztatott asszociációka...
-
Illusztráció A tegnapi bejegyzésemhez hozzákapcsolható. (Legalábbis én úgy érzem.) A hét fő bűn a katolikus egyház tanítása szerint a köv...
-
Én egy irigy ember vagyok, igaz ezt a tulajdonságot inkább rejteni kellene, és nem még pedig fennen hangoztatni. Nem a mások értékeire, ...
-
Nem írtam mostanában egy családi tragédia miatt. Távol maradásomnak ez volt az oka. Illusztráció A november 15.-i bejegyzésemet van aki fél...
-
Illusztráció Utálom magamat, mert az blogtémáim eddigi különbözőségei megszűntek, egysíkúvá vált érdeklődésem. Oka rettenetesen egyszerű: a...
-
A TV2 Tényekben látott egyik riportfilm inspirációjaként íródott ez a cikk. Nem csak nekem, az egészségügyben oly sokat járatós érdekeltnek,...
-
Illusztráció Az idősebb Bush szájából hangzott el ez a kifejezés még a kilencvenes évek elején, ami akkor még hidegen hagyott, de most már ...
Még szép, hogy megérjűk, még szép! Kitartás!
VálaszTörlésKapaszkodok amennyire csak lehet. Nem is lenne vele problémám, ha nem fáradnék.
VálaszTörlésDrága Apa!
VálaszTörlésKét hete írtad, de csak most jutottam el addig, hogy elolvassam. Elszomorít az érzés, amit közvetít. :(
Nehéz időszak következik. Látom és a bőrömön is tapasztalom. Csak a család és a barátok összetartása segíthet. És mint tudjuk, a bajban ismerszik meg...
Ismeretlenül is a barátod lettem... és aggódom a hosszú hallgatásod miatt.