2010. máj. 25.
VAGY, IGEN NEM
Egy alibi kérdéssel kezdem bejegyzésemet. Nem tudom miért van, hogy orvosok nem azt teszik, amire az esküjük szól? Gyógyítani kellene, tanácsot adni azoknak, akik nem képesek saját magukat meggyógyítani. Valamelyik keleti népnél volt szokás, hogy csak akkor fizetek az orvosnak, ha a páciens egészséges maradt. Amikor beteg lett a dokinak a gyógyítás fejében nem adtak egy árva petákot sem. Ha a betegségmegelőzés lenne nálunk is a hangsúly, a finanszírozás ennek alapján történne, akkor már minden doki éhen halt volna.
Mert nálunk a prevenció is fontos, de csak a beteg részéről. Azt én elhiszem, hogy az orvosok is ezt tartanák előtérben, de a lakosság egészségi állapota nem ezt mutatja. Vagy ne őket hibáztassam, mert nem ők a bajok okozói? Már azért se, mert iszonyatosan sok a beteg, és az ő idejük is véges. Nem jut elegendő idő arra, hogy minden egyes beteget alaposan megvizsgálva, minden lehetséges tényezőt figyelembe véve állapítsa meg a kezelés legoptimálisabb mikéntjét.
Van egy idevonatkozó találó magyar közmondásom, ami talán igaz. Miszerint a fejétől büdösödik a hal. A politikától? Lehet, hogy itt is ez áll fenn? Vagy az emberek fejében van a hiba, mert nem hallgatnak az okos szóra? Vagy hiába is aggódunk, itt nagyobb, magasabb szintű tényezők összesített hatása van? Ellene csak szélmalomharc lenne minden erőlködés? Vagy a problémák gyökere, maga a fejlődés? Vagy minden bajnak forrása az általam annak aposztrofált alapigazság, a majom két lábra állása volt? Na megint kilyukadtam ide. Tudom már unalmas lehet, hisz már oly sokszor hangoztattam.
Ha az előző bekezdés kérdő mondatait kijelentő módban írom le, úgyis érthetőek lennének. Nem? Akkor a kérdésekre a válasz már meg is van.
Akinek komoly baja van, és nincs rá lehetősége, hogy kikúrálja önmagát, az jobban teszi ha egy fehér lepedő kíséretében a temető felé veszi az irányt. Elöbb-utobb úgyis az lesz a vége. De addig is munkálkodik az életösztön, ami sarkalhatja a kutakodásra. Fel kell kutatni minden lehetséges alternatívát, és ha közülük jól választ, szerencséje lehet. Egy ideig elodázza az elkerülhetetlent. De vajon megéri-e a sok energia, és pénz ráfordítását? Erre a választ embere válogatja. Nekem talán.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A havi legtöbbet látogatottak, de nem biztos, hogy a legjobbak is. Top 10
-
Joe bácsi a Kiss lányokról írt blogja adja apropóját bejegyzésemnek. A Kiss lányok judo mérkőzéseiről irt benne, való igaz, nagyon ügyesek...
-
Bajom van a világgal. Nem megy semmi sem úgy, ahogyan az ideális ( ha nem is ideális, de legalább jó) lenne. Az okára a válasz egyszerű is...
-
Hogy ki ő? Blogger. Aki az internetes világban, legalábbis nálunk, egyik bejegyzésével rövid idő alatt nagyon nagy népszerűséget tudhatott ...
-
Olvasom a szerencsétlen Szita Bence brutális meggyilkolásával kapcsolatos hozzászólásokat. A megnyilvánulások megrettentenek és a jelens...
-
A sértő megjegyzéseket kitörölve, ebből a tervezetből készre formázott levelemet elküldeném címzetteknek, ha lenne értelme. De sajnos ni...
-
A holokauszt emléknapján született gondolatok, és egy facebookos hozzászólás továbbélése. A zsidók, és a mohamedánok illetve keresztény...
-
Abbahagyom egy időre, lehet örökre az „ész” osztást, mert értelmét nem látom erőfeszítéseimnek. Lebegtetem visszatértemet, mert bármennyire ...
-
Tegnapelőtt este ismét megbizonyosodtam arról, hogy minden rosszban van valami jó, akár többszörösen is. A televízió műsorai között szörfözt...
-
Srtam-rítam nem is olyan régen, mert mind az egészségemnek, mind a lelkemnek nagyon hiányzott a pedáltiprás. Megadatott, hogy ismét van lehe...
-
Morgolódunk a katonai kiadások kapcsán de azt el kell fogadnunk, hogy ennek a szükséges rossznak is van jó hozadéka. Mint például az egyik,...
Hu húúú! Tulságosan bonyolúlt és főleg összetett problémakört feszegetsz. Nem lesz egyszerű dolog az egészségügy rendbetétele.
VálaszTörlés