MI EZ, LÉGYPISZOK VAGY UFÓ?

A vőm lőtte a képeket telefonjával, mert olyan szépek voltak a felhők. Csak később vett észre egy megmagyarázhatatlan valamit a képeken. Nagy jelentőséget nem tulajdonítunk neki, mert vagy az egyik, vagy a másik, de a kenyér nem lesz olcsóbb. Közszemlére teszem, mert a talányra nem tudjuk a választ. Elvégre több szem többet lát. A kinagyított képen látszik csak igazán, hogy érdekes egy valami.

FACEBOOKOS KÉPTŐL ELNÖKÜNKIG avagy, amikor a gondolatok szabadon szárnyalhatnak

Illusztráció

Ami kivágta nálam a biztosítékot, az egy a facebookos képhez tartozó hozzászólások sora volt. Azt ne várja senki sem, hogy konkrétumokkal igazoljam felháborodásom okát, mert nem akarok magamnak kellemetlen perceket. Ha leírnám, abból az érintettek könnyedén ráismerhetnének saját magukra. Az ott olvasott sületlenségek rávilágítanak a lényegre, hogy miért tart itt az ország.

APROPÓ

Minden vízcsapból a leendő hercegi esküvővel kapcsolatos hírek folynak. Azzal tisztában vagyok, hogy a népek pletykaéhesek, minden apróságot meg akarnak tudni, töviről-hegyire. A bulvár sajtó ki is szolgálja őket. Lehet, hogy ez így van jól, de nekem nem tetszik.

ÁLOMMANÓ MERÉNYLETE

Valószínűleg a pesti diszkóbaleset miatt álmodtam rosszat az éjjel. Álmomban ismét Bécsben voltam, most valahogy nem bringával, csak futottam. De ez is jó volt, mert hiszen van már vagy három éve, hogy utoljára ezt tehettem. Szerettem is meg nem is azokat az álmokat, amiben ismét tekerhetek a normál bicajomat. Felébredés a valóságra rettenetesen kiábrándító. Most is kiborított a feleszmélés, de most nem a valóság miatt kerültem zaklatott lelkiállapotba, hanem azért mert álmomban elveszítettem a velem lévő leányomat. Egy idegen távoli városban.  Az ágyban fekve hiába győzködtem magamat, hogy ez csak álom volt, akkor is olyan reakciót váltott ki belőlem, mintha valóság lett volna ez az álomkép.

HALLOWEEN

Nekem semmi bajom nincs ezzel az angolszász nyelvterületen, főleg Amerikában hagyományos ünneppel. Életkori konzervativizmusom miatt viszont ágálok az átvétele miatt. Ott legyen, mások majmolása miatt viszont itt ne legyen. Hasonlóan, mint a Valentin napi mű ünnep miatt, amit kimondottan a kereskedelmi okból, haszonszerzés miatt találtak ki. Megint szembe megyek a kulturális globalizáció árjával, pedig tudom el fog söpörni. Lehet, hogy idő után már nem fogunk viszolyogni tőle, mint például ahogy a németektől átvett karácsonyi fenyőállítástól sem. A hagyomány tisztelete fontos, mert egyik fontos eleme a nemzeti identitásunknak.

EZ IS SZERENCSE

Tavasszal megállt bennem az ütő, mikor látom a házam előtt lévő árokban a nem odavaló vizet. Nem csapadékvíz volt, mert a talajból szivárgott. Na de honnan? Mert ha az óra után tőlem, azt a bukszám bánja vastagon. Szerencsémre nem kellett bukszámat apasztanom, mert a bibi a vizesek szakaszán volt. De a félszt sikeresen elültette bennem. Miután a tavaszi, meg a májusi-júniusi esőzések miatt pincémben, meg a vízóra aknában megjelent talajvíz eltűnt, fiamat megkértem, szabadítsa ki a 21 éve lerakott csöveket.

BARÁTFÜLE

Egy finom étek, azt nem vitatja, bizton állítom, senki. A Barátfüle Fesztivál falunk legrangosabb eseménye, elsőbbségét azt sem. A Barátfüle Egyesület minden évben megrendezi, több éves gyakorlata miatt, egyre profibban ezt a találkozót. A régi hagyományos búcsú leavanzsálódik, szerepét átveszi az új módi, a fesztivál.

VEGYES SALÁTA

Itt aztán van minden, ami momentán az eszembejutott. Összesen három gondolatsor. Igyekeztem optimista szemlélettel írni, de jó ég tudja, hogy ezekből mi jön le az olvasóban. A tárgyilagos megítélésre, az olvasó pillanatnyi helyzete erős befolyással bír.

9/11, VILLACH ODA-VISSZA. ISM.

9/11

A dátum apropójaként eszembe jutott, hogy miként jutott tudomásomra a New Yorkban bekövetkezett terrortámadás híre. Fehérvárról tekertem haza pakkal, bevásárlásból. A teraszon állt a Mucikám, a félelemtől riadt arccal közölte a hihetetlen — Megtámadták Amerikát!—

ÉSZNÉL KELL LENNI, SZERENCSE, MENNYBŐL A POKOLBA. ISM.

ÉSZNÉL KELL LENNI


Fiam szakmai orientáltsága kapcsán megint eszembe jutott egy olyan téma, amit talán értelmes dolog boncolni, mintegy hangosan gondolkodni rajta. Furmányosan kitalálta az evolúció, hogy abban korban adja meg az embernek a tanulás lehetőségét, amikor felelősségérzete, kötelesség tudata csak csirájában van jelen.

LEVÉL FIAMNAK. ISM.

Az én kissé eseménytelen életemben is történtek változások, adódónak gondolatok is, amit talán érdemes megörökíteni az útókornak. Ami hirtelen eszembe jut, nem időrendi sorrendben: Fiam ballagása és érettségije a Lovassy gímiben.

VIGYÁZZ PÉCS, JÖVÖK!, TANÁCSTALANSÁG. ISM.

VIGYÁZZ PÉCS, JÖVÖK!

Tegnap el kellett kísérnem a bátyámat Pécsre, mert Ő autóval még nem járt ott, és én voltam a mitfárer. Hozzánk csapódott lányom is, szabadnapja miatt. Hadd nézelődjön, mert ki tudja, mikor csapódik erre a vidékre. Én is már vagy húsz éve nem jártam erre. Pedig hajdanában igencsak sűrűn megfordultam e vidéken.

ŐSÖK BŰNE

Szomorú aktualitása bejegyzésemnek egy kislány, hála a jó istennek csak rövid ideig tartó eltűnése. Egyben válasz is Crimson Velvet Ezek a mai fiatalok című bejegyzésére. Visszatérve a kislányra. Megunta az állandó csesztetést, amit kapott osztálytársaitól ducisága, meg én nem tudom, meg még miért, amiről csak sejtésem lehet. Úgy döntött, hogy búcsúlevelet ír és világgá megy.

LOMTALANÍTÁSTÓL AZ ÖNIRONIÁIG

Nincs különösebb hírértéke annak, hogy ma a falunkban lomtalanítás van. Megunt kacatokat, valaha értékesnek hitt használati tárgyakat, érzelmektől mentesen kiszórtuk a házunk elé, a guberálok őszinte örömére.