Nehéz az élet. Legjobb volt gyereknek lenni, mert akkor még nem nyomasztottak gondok. Nem fájt sehol sem a testem, legfeljebb a ficánkolások miatti horzsolások, esések okozta fájdalmak ríkattak meg, de csak rövid ideig. Felkeltem, leporoltam magamat, és ha mi sem történt volna, nyargalásztam tovább. Ez volt ám a jó világ.
Nyáron jó időben mienk volt a határ. Mezítláb, a tarlón összegyűjtött szalmabálákból gunyeszt építetünk. Ott, vagy rossz időben a semmihez sem hasonlítható illatú szénapadláson mulattuk a vakációt a játszópajtásokkal. Zsugáztunk (tét nélkül), ökörködtünk, életünk „nagy” dolgait tárgyaltuk ki gyermeki vehemenciával. Önkéntelenül mosolyt fakaszt, visszaemlékezni arra a korra, amikor még gondtalan voltam. Télen korizni az Új-tó jegén. Még az sem számított (most), hogy a jégkitermelők lékébe beleszakadtam. Mire hazaértem a vizes nadrágom rám fagyott. Drága anyám csak megszidott, miközben a melegvizes lavórban csutakolt le. Apám ettől pragmatikusabb volt, tőle büntetésként megkaptam tiltást a tóról. Az már más kérdés, hogy a lábbelim állapota miatt amúgy sem mehettem volna le a jégre, mert a korim kapaszkodó csapjai eléggé megcincálták a egyetlen bakancsom sarkát. Az emlékek, mint a kitörő vulkánból a láva, úgy törnek fel.
Hú de jó nosztalgiázni. Hú de jó volt nosztalgiázni.
Tudnék mélyreszántó következtetéseket levonni a múlt és jelen összehasonlításából, de nem teszem, mert csak elrontanám vele a visszaemlékezés kellemes hangulatát.
Ezzel a bejegyzésemmel csak az a célom, hogy az olvasónak is kellemes perceket szerezek, inspiráljam őt gyerekkorára visszaemlékezni.
2011. márc. 30.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A havi legtöbbet látogatottak, de nem biztos, hogy a legjobbak is. Top 10
-
Illusztráció Kezdem megérteni, hogy miért nem értem világunkat. Fejet kell hajtanom fiam előtt, aki arra kért, hogy ne is igyekezek megérte...
-
Kedves barátaimtól kapok rendszeres megjegyzéseket írásaimról, illetve kiegészítéseket, amit bele lehet kapcsolni gondolataim sorába. Mindez...
-
Magyarországon (de a világon is) törvényesen a hatalom olyan trükkösen megpuccsolta a népet, hogy az istenadta észre sem vette. Magyarország...
-
Illusztráció Eléggé félelmetes az emberi agy, legalábbis az enyém, mert egy viszonylagos semleges látvány is elvonatkoztatott asszociációka...
-
Aki volt vagy sorozott, vagy hivatásos katonaember, az érti ezt a szlogent. Manapság ugyan már nincs sorkatonaság, de ott, ahol sok az össze...
-
Weboldalomról vettem kölcsön. Itt nagyobb képanyag található. Nem vettem figyelembe sokszor az útvonaltervezésnél azt, hogy hegyek is léte...
-
Az élet drága, de a vége még drágább. Tudom, hogy szembemegyek az árral, mikor ellenérzésemről adok bizonyságot a temetkezési költségekkel k...
-
Fiam szakmai orientáltsága kapcsán megint eszembe jutott egy olyan téma, amit talán értelmes dolog boncolni, mintegy hangosan gondolkodni ra...
-
Ahol én lakom, az egy szerencsés hely, mert magaslaton van. A víz itt csak lefelé tud folyni. A falut átszelő egyetlen vízfolyás még nem vad...
Sok mindenre én is szívesen emlékezem.
VálaszTörlésMindig szeretettel emlékszem vissza én is a gyerekkoromra.Viszont, ha összehasonlítanám a mai iskolások túlterhelt életével,a játék hiányával,a sok fölösleges információval,Isten bizony nem lennék most gyerek.
VálaszTörlésJól teszed. Nosztalgiázz kicsit. Én is szoktam. Meg a vizes gatya is szokott fagyni gyermekkoromban. :)
VálaszTörlésÉn is szeretek nosztalgiázni.A tsz-be a hatalmas búza dombokról csúsztunk lefelé az unokatesómmal ha nem vettek észre ha igen bukta volt mert leugráltuk a búzát kukoricát ilyenkor futottunk ahogy bírtunk!És ha elértek na akkor szorultunk!És mégis milyen jó volt.....!
VálaszTörlés"Az szeretnék lenni, ami akkor voltam, amikor az szerettem volna lenni, ami most vagyok" GYERMEK!
VálaszTörlés