Eddig úriember voltam, de hát a diplomácia kora immáron leáldozott. Elő a farbával, ha már egyszer bőrünkre megy a vásár. Mi motiválja elsősorban hazánk megmentésére összesereglett honfiúinkat, honleányainkat. Hát a pénz.
Mert arra megy ki a játék. Azt én elhiszem, lehet hogy naiv módón, hogy valóban önzetlenül, a haza épülésére akarnak munkálkodni. Igen… az elején. De később ez a hozzáállásuk meg fog változni, mert a maguk pecsenyéjét kezdik el sütögetni. Pfuj, pfuj és harmadszor is pfuj, a rosszindulatúságomért. De hát a politikusokra eddig ez volt a jellemző, ezután is ez várható? Vagy tévedek? Vagy majd az új társaság makulátlan bárányok lesznek? Aligha. Feltételezem a tiszta szándékot, a vezéreknél, de egy idő után a sleppjének zűrös ügyei felett szemet hunynak. Akkor, pedig ők sem lesznek különbek náluk. Apám, ha élne valami ilyesmit mondana rá: ez az egész miskulancia egy nagy zsiványság.
Meg van a véleményem a politikusi "szakmáról"(mert hivatásnak kellene lenni, de ledegradálódott). Nem akarom nyilvánosan véleményemet hangoztatni, mert vele becsületsértést követnék el, többre is értékelem magamat, minthogy nyomdafestéket is nehezem bíró véleményemet képernyőre vessem. Mindenkinek a fantáziájára bízom. Nyugodtak lehetnek, gondolataik, és az én véleményem között csak nüansznyi eltérések lehetnek
Az "új" társaság eddig sem makulátlan bárányokból állt.
VálaszTörlésA régi "új", az nagyon nem! A legújabbak pedig, hát...
VálaszTörlésNem jósolok szép jövőt, sajnos!