BECSTELENEK ÁLL A VILÁG

Öregségemre vagy elment az eszem, amiért ilyeneket írok, de az is lehet, hogy megjött, akkor az érkezését jó sokára időzítette a Mindenható. Az a gógyi, amivel ma rendelkezem, szerencsésebb lett volna, ha már 30-40 évvel ezelőtt is meg van, mert akkor biztos jobban alakul életem, anyagi vonatkozásban. Az lehetséges, hogy a tükörbe nem tudnék nézni.(A mai erkölcsi szemléletem szerint.) De legalább a bukszám jó vastag lenne.

Nagyon úgy néz ki, tisztelet a kivételnek, lopás, csalás, etikátlanság, ügyeskedés, összefoglalva: becstelenség nélkül nem lehetséges vagyonokat összeszedni, sőt lassan már megélni sem. John D. Rockefellernek tulajdonított mondás szerint: csak az első egy millió összeszedésének vannak erkölcsi aggályai, a többit már tisztességesen lehet megszerezni. (Jogilag ugyan igen, de az én szememben, nem.) Nem pontosan így mondta a pénzguru, de lényege ez. Ami pontos, az a Voltaire idézet, miszerint: „minden nagy vagyonhoz bűn tapad”. Távol áll tőlem, hogy ellentmondjak a nagy gondolkodónak, de én ebből az idézetből kihagynám a nagy szót. Mielőtt még bárki felhorkanna ellenem, annak felhívom a figyelmét a jelzett kivételekre. Mert vannak olyan szellemi, művészeti produktumok, amit pénzé lehet tenni. Kétkezi munkával csak akkor vastagodhat meg tisztességesen, ha a keze erejét ötvözi agya szellemi hozadékával is. A mai kétkezi bérrabszolgának csak az izomrostok közötti tejsavó gyarapodik, de bankszámlája az ugyan nem. Ha valamilyen szerencsejátékon kegyes hozzá a Fortuna, hát az sem egészen tisztességes, mert az is csaláson, megtévesztésen alapszik. Hihetetlen, téves megállapításom? Lehetséges, de nem valószínű. Ugyanis a fogadóban azt az illúziót kelti, hogy kis pénz befektetésével hatalmas vagyonra tehet szert. Egy frászkarikát, sok pénzt lehet vele nyerni, egynéhány embernek, na meg az állambácsinak. Neki lehet, de másnak nem. Elgondolkodtató. Hopp, a fogadónak máris ugrott kis pénze. A sok kicsi meg sokra megy. Akinek nincs erkölcsi aggálya mások átverése, kifosztása miatt, az Krőzusként éli világát. De csak itt a Földön e-világon, mert a túlvilágon, ha egyáltalán létezik, a gyehenna tüze fogja örökön örökké emészteni.

Pénz pénzt csinál? Hogyan? Önmagában a pénz nem fog osztódással szaporodni, de más módón se. Csak ha munka van mögötte, akkor igen. De hát ki végzi a munkát? A melós. Tőle meg, még ha nagyon picit is lecsíp munkaadója, akkor is meglopja. A melós produktumát eladva a vevő is többet fizet a termékért, mint amibe az került. Máskülönben nem lenne profit. Tehát a profit a lopásból van. Marx után: ezek szerint a kapitalizmus lopáson alapszik? Hát nagyon úgy néz ki, hogy igen. A lopás, pedig becstelenség. Elméletemet igazolják az jól prosperáló non-profit szervezetek megléte is.