UTÁLOM MAGAMAT...

Utálom magamat, amiért nem tudok normális lenni. Nem tudok olyan átlag lenni, aki struccpolitikát folytatva képes átsiklani a várható társadalmi leépülés felett. Nekem megfájdul a fejem, amikor elszörnyülködve olvasom internetes közösségi portálokon az ifjúság megnyilatkozásait. Aggodalommal tölt el utódaim várható sorsa, mert a jelek nem adnak okot optimizmusra. Nem kell ahhoz Nostredamusnak lenni, hogy sejtsük a jövőt.


Vagy teljesen alaptalan félelmem? A mi korosztályunk fiatalsága is az akkori idősek szemében erősen kritizálható volt. De mégis „rendes” ember lett belőlünk. Igen. De a mi gyerekeink már milyenek. És az övék? És így tovább. Egy bizonyos életkor után megkomolyodnak, mint mi. Az biztos. Csak én úgy látom, hogy a komolyodás hozadéka a felelősség mértéke csökkenő tendenciát mutat. Egy idő után ők is ráeszmélnek arra, hogy a jelenlegi hozzáállásuk az élethez öngyilkossághoz vezet?

Amikor azt hallottam a gyerekem pajtásainak szüleitől, hogy az ő gyerekei viselkedéséhez semmi közöm sincs, mindig kiakadtam. Még hogy nincs, de igenis van, méghozzá sok is. A gyerekek egymást majmolják, és a mások nemtörődömsége miatt megfertőződik az én gyerekem is, azt meg nekem kell gyógyítanom. Iszonyatosan komplex dolog a fiatalokat megismertetni azzal, hogy amikor majd a társadalom gerincét ők adják, az utódaikra nézve milyen komoly felelősséggel jár. Ehhez össztársadalmi szemléletváltásra lenne szükség. Vagy csak megint én látom ilyen borúsnak e világot, nincs itt semmi baj. Adja Isten, hogy tévedjek.

Szerencsére én már nem fogom látni, hogy a még meg nem született unokáim felnőtté válásakor milyen tortúrákat kell majd kiállni gyermekeimnek. Már maga az elképzelés is róla egy óborzalom. Vagy megint aggódom feleslegesen? Mert gyermekeink edzettebbek lesznek e tekintetben? Ők jobban tudják megélni a várható konfliktusok kezelését, mint ahogyan az én generációm tudta? A vak is azt mondta: majd meglátjuk.

Itt a szülő lehetőségei már nem elegendőek, itt a gyógyításhoz komoly szakemberekre van szükség, olyanokra, akik nem csak a tüneteket látják, de a betegség gyógyítására is hathatós módszerrel rendelkeznek. Itt a láz ellen már nem elegendő a priznic, itt már injekció kell. De hogy milyen, azt én nem tudom, mert csak egy egyszerű mezei szülő vagyok.