SZÖSSZENETEK OKAI

Azt látom, szemezgetve alant leirt gondolataimban, hogy bizony azok elégé csapongóak, kuszák. Mentségemre legyen, hogy nem vagyok írói fenomén, csak egy totálisan hétköznapi, IQ-val éppen hogy megáldott „falusi suttyó” (idézett az Üvegtigris 1 című filmből). Mi a célja, hogy személyes gondolataimat közszemlére bocsátom?
Talán csak az egészséges magamutogatás az oka, vagy amiért úgyis elmegyek a gajdeszbe (remélem nem mostanában), valamit hagyjak itt a néha igazán elcseszett szellememből. Na meg az a tény is adja a bátorságomat, hogy csak igen kevesek tévednek el erre az oldalra. Még az is lehet, hogy teljesen feleslegesen erőltetem ki magamból az alábbi zagyvaságokat, mert nem olvassa el senki sem. De legalább teszek valamit, és addig sem vagyok elfoglalva zűrös életem negatívumainak sokaságával. Dehogyisnem. Már maga az írás közben is mindig van valami olyan zavaró tényező, ami nem enged kikapcsolni, és állandósítja, hogy te egy beteg vesztes vagy. A fülemben állandóan hallok egy 424-es gőzös fél másodpercenkénti csihuhuját, vele szinkronban remeg a szemem. Hogy a boldogságom teljes legyen, nemcsak ugrál, hanem még a bejövő fény is pulzál benne. A többi nyomorúságom meg hab a tortán. De akkor is, nem kell beszarni, lesz ez még rosszabb is…(Magyarázatul: a 424-es csihuhuja egy gyógyíthatatlan fülbetegség a tinnitus tünete. A többi kórság is az említett betegség járulékos része, plusz hozzátartózik még az eszméletlen mértékű szédelgés is.)

2008-07-20