"A JÖVŐ ELŐBB EL JÖN, MINT AHOGY AZT SZERETNÉNK" (ALBERT EINSTEIN)

Illusztráció

Azt is mondhatnám, felesleges bárkit is meggyőzni, csak energiapocsékolás agitálásom, mert törvényszerű folyamatokat, úgy is mondhatnám, eleve elrendeltetett történéseket, nem vagyunk képesek befolyásolni, sem tettekkel, sem szavakkal. Vannak a világban sokkal nagyobb volumenű dolgok, amikre mi kisemberek egyénileg tevőlegesen hatni tudnánk. Ilyenek a társadalompolitikai dolgok. A mi kis tyúkszaros életünk ilyesmin múlik. Ha majd a nagy többség tudatában humanista pozitív gondolatok lesznek számottevőek, akkor az óhajtott változások realizálódni fognak.

Addig, míg a pozitív gondolkodásúak mennyisége átvált minőségi változássá, még nagyon sok időnek kell eltelnie. Félő, hogy a negatív gondolkodásúak, (az akaratlan gonoszok) ki fogják a pozitív érzelműeket, (a jókat) irtani, utána meg magukat is. (Legalább fellélegezhet a Föld, megszabadulhat a bolygón élősködő embertől.) Káosz, rendetlenség, anarchia fog következni. Nálunk Magyarországon, 10-20 éven belül, a világban is, de annak időpontját kellő rálátás hiánya, meg a globális helyzet bonyolultsága miatt felelőtlenség lenne jósolnom. De jön a balhé, az biztos.

Magyarországon a negatív gondolkodásúak vannak többségben. Ha ez a tendencia nem változik meg záros határidőn belül, akkor senki ne csodálkozunk azon, hogy ki fogunk nyíródni. Változás van, köszönhetően kormányunk öngyilkos téveszméi miatt, ami nem a szükséges javulás, hanem pont az ellenkezője akár még évszázadokra is elodázható, de így ahogy tesznek, az elkerülhetetlen, és rövidesen bekövetkező tragédiához fog vezetni. Vezetőink alkalmatlansága miatt nem veszik észre a veszélyt. Másra nem tudom vélni az okát, hisz majd mindenki látja, hogy nagy baj van, meg lesz, csak a maguk által gerjesztett lila köd miatt az „illetékes elvtárs” nem lát semmit. Nem idegen támadás fog bennünket kinyírni, hanem mi sajátmagunk. Aki ennek ellenkezőjét állítja, még ha a tudatlansága miatt is vak, az gondatlanságból hazaáruló. Ha meg a saját hozsasága miatt, akkor meg pláne az. Summa summarum, csak csőlátásunk, empátiánk hiánya, meg kapzsiságunk okozza maradék életünk megnyomorítását.

Abban az esetben nem lenne hiábavaló erőlködésem, hogy ösztökélésemmel idejében tudnék segíteni mások felébredésében. Én ahhoz tartom nagy optimistán magam, és addig ugatok, míg be nem fogják a számat. Hátha véletlenül leírok olyan kulcsszót, gondolatot, ami elindítja az olvasó fejében a vezérhangyát. Ezért kérek mindenkit, aki olvas, segítse minél szélesebb olvasókörhöz eljuttatni gondolataimat. Az íráshoz úgy nagyjából értek, de a „marketinghez” nem.