2010. jún. 29.
LALI PAPI
Szerencsére a falusi viszonylatban még fontosabbak az emberi kapcsolatok, itt jobban odafigyelnek egymásra, mint a városban. Pedig a városi ember sem különbözik a falusiak szociális érzékenységétől, csak ő nem tudja a ridegebb városi körülmények miatt ezt kimutatni.(Hisz neki is falusi gyökerei vannak.) A városi ember a kapcsolati kultúrája miatt nem engedi olyan közelségbe magához a szomszédait, mint ahogy azt a falusi ember teszi.
Eleve egy város lakossága is sokkal nagyobb, ami nem add lehetőséget arra, hogy úgy ismerjék egymást az emberek, mint ahogy minálunk faluhelyen. Különösen olyan esetben amilyenbe vagyunk mi, mert a kicsi lélekszám miatt itt mindenki mindenkit ismer. Itt jobban tudják, látják másoknak nyűgjét-baját. Az én esetemben meg elég, ha rám néznek, mindjárt láthatóvá válik, hogy állapotomat mennyire tré. Sajnos sokszor rászorulók idegenek segítségére, aminek elfogadása abszolút nem zseníroz. Bizonyára abból adódik, hogy míg épp voltam önzetlenül én is segítettem azokon, kiknél látszott, hogy szükségük lenne egy harmadik kézre.
Ilyen önzetlen segítőkézre találtam Lali papi személyében. Polgári neve: Major Lajos. Az idősebbik, mert a fiát is így hívják, aki a szomszéd városban megbecsült autószerelő. Bár már bőven nyugdíjas korú, de munkabírásban felveheti a versenyt bármely fiatalabbal. A sok-sok év szakmai tapasztalata miatt akkora tudást halmozott fel, ami felér egy lakatosi bedekkerrel. Tudja szakmája minden csínját-bínját. Szerencsére szakmai bölcsességét fia és unokája révén tovább tudja adni az útókornak. Méltán mondhatom, hogy Ő a falu ezermestere, mert bárminemű rábízott vasas munkát elvégez, elsőosztályú minőségben. Ezért fordultam immár másodjára is hozzá, mert a rekum áthegesztését autogénnel eredetileg is Ő végezte, mind elfogadható árban és príma minőségben. Néhány változtatás volt szükséges elvégezni a prototípus jellegű járgányomon. Változtatni kellett a hajtás szögén. Túlságosan magasra kellett emelnem tekerő lábamat, ami miatt a combom minden egyes pedáltiprásnál kellemetlenül adjusztálta a pocakomat. Kényelmi szempontból két helyen módosítottunk az ülésen is. Ez által rekum most már valójában a személyes elvárásomnak megfelelő tökéletes háromkerekűvé vált. Az elvégzett munkát azzal a jelszóval nem engedte kifizetnem, hogy van magának elég baja. Önzetlenségét itt köszönöm meg azzal, hogy kikürtölöm a világba jó tettének hírét.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A havi legtöbbet látogatottak, de nem biztos, hogy a legjobbak is. Top 10
-
Joe bácsi a Kiss lányokról írt blogja adja apropóját bejegyzésemnek. A Kiss lányok judo mérkőzéseiről irt benne, való igaz, nagyon ügyesek...
-
Bajom van a világgal. Nem megy semmi sem úgy, ahogyan az ideális ( ha nem is ideális, de legalább jó) lenne. Az okára a válasz egyszerű is...
-
Hogy ki ő? Blogger. Aki az internetes világban, legalábbis nálunk, egyik bejegyzésével rövid idő alatt nagyon nagy népszerűséget tudhatott ...
-
Olvasom a szerencsétlen Szita Bence brutális meggyilkolásával kapcsolatos hozzászólásokat. A megnyilvánulások megrettentenek és a jelens...
-
A sértő megjegyzéseket kitörölve, ebből a tervezetből készre formázott levelemet elküldeném címzetteknek, ha lenne értelme. De sajnos ni...
-
A holokauszt emléknapján született gondolatok, és egy facebookos hozzászólás továbbélése. A zsidók, és a mohamedánok illetve keresztény...
-
Abbahagyom egy időre, lehet örökre az „ész” osztást, mert értelmét nem látom erőfeszítéseimnek. Lebegtetem visszatértemet, mert bármennyire ...
-
Tegnapelőtt este ismét megbizonyosodtam arról, hogy minden rosszban van valami jó, akár többszörösen is. A televízió műsorai között szörfözt...
-
Srtam-rítam nem is olyan régen, mert mind az egészségemnek, mind a lelkemnek nagyon hiányzott a pedáltiprás. Megadatott, hogy ismét van lehe...
-
Morgolódunk a katonai kiadások kapcsán de azt el kell fogadnunk, hogy ennek a szükséges rossznak is van jó hozadéka. Mint például az egyik,...

Igazán jó, hogy vannak még ilyen emberek!
VálaszTörlés