LEESETT A TANTUSZ

Igaz elég sokára, vagy nagyon korán. Aki szerencsétlenségére elhiszi amit mondok, az érti, aki szerencséjére nem hisz nekem, az nem érti előző mondatomat. Na ez elég rébuszosra sikeredett, remélem sokakat elriasztottam, hogy elolvassák ezt a blogot. (Vagy inkább antiblogot.) Nem kell elhinni mindazt, ami pesszimista agyam szüleménye. Aki ezek után elolvassa, neki újdonság, és ráadásul még el is hiszi, az vessen magára.

MILYEN VAGY?

Mindenki gondolkodjon el, hogy megfelel-e e kritériumoknak.

Minden körülmények között az embert szerető erkölcsi hozzáállása van-e?

Minden akaratát ennek a szellemisége hatja át?

Mert csak azok a jó emberek, akik hezitálás nélkül is, és hosszas gondolkodás után is, igent tudnak mondani, a többi könyvelje el magának, hogy ő bizony rossz.

NEM JÓ ÖREGNEK LENNI

A rokkantakat, öregeket miért kívánják a halálba, a családjuk is miért akar a tudat alatt megszabadulni tőlük. (Na az enyém nem. Remélem ebben sem tévedek.)

HÜLYE AZ HÜLYE

Nehéz szöveg. Sajnos akinek szól, az feladja, és abbahagyja idő előtt az olvasást. Reménykedek, hátha mégis

HÁTULRÓL MELLBE

Nem bírom tovább. Pontosan két év hallgatás után közreadom gondolataimat, mert attól értékesebbnek tartom őket, hogy önző módon megtartsam magamnak. (Lehet, hogy kicsit nagyképű vagyok?)

TÉVEDTEM

Az egész politikának nevezett valami egy nagy átverés.

Arról nem írok gyakorlatilag semmit, amit az Orbán és társa cég művel itt hazámban, az köztudomású, hogy lerabolnak mindent. (Értem én elgondolásukat, ha nem ekkora erkölcsi tudattal rendelkeznék, még azt mondanám, a világban tapasztalható társadalmi változások miatt, hogy ez az egyetlen egy járható út.) A tisztelt ellenzék álságos tevékenysége akaszt ki.

MIÉRT?

Helyzetértékelés már itt-ott megjelent anyagaimból és egyéb látásjavító szösszenetek, kis változtatással.