Még
ha ritkán merészkedek ki a hideg miatt, álmossága ellenére akkor is ad olyan gondolatokat
kis falumban látottak, amit további életre érdemesnek tartok.
Való
igaz az a mondás, hogy a társadalomra vall, hogy hogyan bánik az állatokkal.
Eléggé lehangoló végkövetkeztetésre utal a tömegével kitett kóbor kutyák
látványa. A faluban is szaladgál 4-5 elárvult, valamikori házőrző. Most az lényegtelen,
hogy számuk tudatos kapunyitás, vagy a rossz kerítés miatt ugrott meg ennyire.
Lényegtelen hogy a chipbeültetás anyagi terhe, vagy a szilveszteri, szerintem
felesleges pénzpuffogtatás miatt van. Jelenlétüknek a felelőtlen gazdik bunkó lelkivilága
az oka. Az hogy a társadalom elnéző az ilyen egyénekkel az is jelenti jobbsorsra
nem érdemes voltát. Se az egyének, se a társadaloménak. Tehát ne csodálkozzunk,
hogy totálisan gajra megy minden emberi kapcsolatunk. Azt kellene látni a
nagyokosoknak, hogy a felelősségrevonás hiánya előbb-utóbb a társadalom
halálához vezet. Látják is, csak bennük lévő alapvető emberi hiba miatt, hogy
azt hiszik, kimaradnak belőle. (Szerencsések leszünk, az oktalan optimizmus.) De
nem fognak.
Érdekes
az emberi agy. Egy elárvult puli látványa, milyen végkifejlethez repít el.
Egy öreg rottweiler került egyszer hozzánk, olyan szelíd és jóérzésű kutya volt, hogy emberben ritkán vagy sosem látsz olyat. Pedig akkora volt mint egy kis boci. Jó nagy gödröt ástunk neki. Titokban meg is könnyeztem...
VálaszTörlésNem fogadod be? Nekem már több alkalommal is volt befogadott kutyám. Kiemelkedően hűségesek és odaadók.
VálaszTörlésHa egyébként is megtehetném, akkor már tartanék kutyát. De körülményeim nem adottak felelősségteljes gazdihoz.
Törlés